A tudatos légzés áldásos hatása

A légzés stresszre gyakorolt hatásáról már írtunk korábban is a diaphragmás cikkünkben, de néhány hasznos információ és tipp tudatában kicsit jobban kézben tudjuk tartani ezeket a folyamatokat.
A vegetatív idegrendszer a felelős minden önkéntelen rendszerért a szervezetünkben, beleértve a szívműködést, légzést, izzadást, pupilla tágulást, csak párat említve. Amikor stresszt tapasztalunk, a szimpatikus idegrendszer akcióba lép, és ebbe az egyfajta készenléti „üss vagy fuss” üzemmódba helyez minket. Beindul az adrenalin pumpa, felgyorsul a légzés és emelkedik a pulzus. Mivel a testünk ezen reakciói ösztönösek, nem sok választásunk marad. Az egyetlen eszköz a kezünkben a légzés! Nézzük meg, miért!

A kutatók is szoros összefüggést találtak a szívműködés, a hasi légzés és a Nervs Vagus működése között. A HRV (heart rate variability) mutatja az egészséges változását a szívműködésnek. Vannak helyzetek, amikor teljesen normális, hogy gyorsabb vagy lassabb a szívverésünk. A stresszhelyzet fokozott szívműködést indukál, mint ahogy a belégzés idején a szimpatikus idegrendszer is eredményez egy pici felgyorsulást. A kilégzés során már a paraszimpatikus hatás érvényesül és a N. vagus működésének közbelépésével egy acetilcholin nevű neurotranszmitter is felszabadul, ami lassítja a szívritmust. Tulajdonképpen így a HRV a Vagus működésének a mutatója is egyben.
A Vagus stimuláló technikák aktiválják a paraszimpatikus reakciókat, közülük a légzéssel nagyon sokat tehetünk magunkért. Jelentős mértékben csökkenthetjük a belső feszültséget, dühösségünket, a hirtelen rosszul kezelt szituációkat, és a szervezetben kialakult gyulladásokat is. A mély hasi légzés tompítja a stresszre adott választ, ami az „üss vagy fuss” jelenséggel kapcsolódik.

De mégis hogyan is végezzük?

Tudatos légzés

Vegyünk az orrunkon egy mély levegőt egészen a has köldök feletti területig – mintha egy lufi töltődne -, és utána lassan, jó hosszan fújjuk ki, mintha 100 gyertyát fújnánk el. Ezt legalább 3x ismételjük meg. (Christofer Bergland módszere) Így fokozatosan aktiváljuk a vagus hatást, és száműzzük a szimpatikus „üss vagy fuss” – a szokásos gyorsan csinálj valamit – aktivitást, ezzel kiegyensúlyozva az adrenalin/kortizol hatást. A kilégzés során fokozódik a vagus hatás és csökken a pulzus.
A légzés mellett léteznek még további praktikák is, amivel a vagus tónust aktiválhatjuk pl. nevetés, éneklés, akupunktúra, arc locsolás, egész testes hideg zuhany. A lényeg az, hogy akár manuálisan, akár valamilyen eszközzel stimuláljuk a vagust, higgadtak tudunk maradni stressz helyzetekben, de csökkenteni tudjuk akár az epilepsziás rohamok megjelenését, egy gyulladást, de terápiás hatással lehet egy depressziós állapotra is.
A jóga még különösen hatékony módszer, hiszen számos fajtájánál, különféle légzőgyakorlatokkal indulnak az órák. Közülük például a váltott orrlyukú légzés, vagy a „kapálabháti” rekeszizom erősítő légzése különösen hatékony a szívre, és az idegrendszerre. A légzés nem csak koncentrálttá tesz, de segíti a testtudat kialakulását is. A mozgás, a nyújtás pedig remekül kiegészíti a lazító hatást, aminek az eredményét sokáig magunkkal vihetünk a mindennapokban.
A rendelőben alkalmazott manuális terápiák közül pedig pl. a craniosacralis terápiának van erőteljes nyugtató, lazító hatása a vegetatív idegrendszerre. A viscerális manipulációs fogásokkal kiegészülve, szorosan a Nervus vagus beidegzési területén lévő kötőszövetek lazításán keresztül, igen sok fajta hatást tudnak elérni. Minden a vagus hatással magyarázható…

Forrás:
Longer Exhalations Are an Easy Way to Hack Your Vagus Nerve

Feldolgozta
Molnár Angéla PT. MT, CST-T
Lelkes Zsófia

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük